Mit tehetünk a munkahelyen koronavírus idején?

Nehéz helyzetben van a munkáltató, de a munkavállaló is a koronavírus helyzet kapcsán. Bezárják az iskolákat, vigyáznunk kell a gyerekeinkre, karanténba kerülünk, leáll a beszállításunk, nem tudunk termelni. Mindkét fél bajban van, mindenki a megoldást keresi.

Nagyon fontos, hogy most egymást erősítve, megértve, együttműködve kell gondolkoznuk a koronavírus elleni küzdelemben! Sem a munkáltató nem lesz meg a későbbiekben a munkavállaló nélkül, sem fordítva. Ezért fontos, hogy mindkét fél érdeke érvényesüljön, vagy legalábbis legkevésbé sérüljön.

Mit tehet a Munkáltató?

Ha a munkáltató nehéz helyzetbe kerül, átmenetileg nem tudja foglalkoztatni munkavállalóit, de szeretné őket megtartani, olyan megoldások kellenek, amik nem terhelik túl a céget.

Munkaidőkeret bevezetése

A munka törvénykönyve szerint 4 havi vagy 16 heti munkaidőkeret vezethető be maximálisan, Kollektív szerződés megléte nélkül.

A munkaidőkeretben összevonhatók a pihenőnapok. Ki lehet számítani, hogy ahhoz, hogy a lenti két feltétel teljesüljön, hány pihenőnap vonható össze, adható ki.

  • hat nap egybefüggő munka után egy napot kötelező kiadni
  • havonta egy pihenőnapnak vasárnapra kell esni

Vagyis úgy kell számolni, hogy ha összevonjuk a szabadnapokat a munkaidőkeret elején, akkor a munkaidőkeret végére is maradjon annyi pihenőnap, hogy szabályosan lehessen kiadni.

Szabadság kiadása

A munkavállaló összesen hét nap szabadsággal rendelkezik, a többit a munkáltató adja ki, itt tehát, ha például 20 napja van valakinek, ki lehet adni 13 napot, ami munkanapot jelent.

Részmunkaidő bevezetése

A munkaszerződést módosítani csak a felek közös megegyezésével lehet. Ezért ez csak akkor kivitelezhető, ha a munkavállaló is partner ebben a megoldásban. A munkáltató jelentős költségeket tud csökkenteni ezzel a megoldással, így nagyobb esélye van a túlélésre, ezért a munkavállalóknak is érdemes együttműködőnek lenni, ha erre a megoldásra kéri a munkáltató.

Állásidő fizetése

Ha a munkáltató nem tud munkát biztosítani a munkavállaló számára, neki állásidőre járó bért kell fizetnie, ami az alapbérrel megegyezik, illetve, ha műszakpótlékra lenne jogosult, a pótlékot is ki kell fizetni. Állásidőre abban az esetben jogosult a munkavállaló, ha nem elhártíhatatlan külső ok áll a háttérben, hanem pl a munkáltató úgy dönt, hogy a helyzetre való tekintettel bezárja a céget.

Home office bevezetése

Abban az esetben nyújt segítséget az a verzió, ha szeretné a munkáltató csökkenteni a fertőzés veszélyét a munkahelyen, felelős gondolkodással, akit lehet, otthonról foglalkoztat.

Több módja van a home office bevezetésének:

  • munkáltatói utasítással
  • kérelemre
  • munkaszerződés módosítással

Készítettem egy home office szabályzatot, melyet itt találtok.

A home office bevezetéséről egy következő posztban írok majd részletesen.

Munkám van, de nem tudom ellátni – mit tegyen a munkavállaló?

A munkavállaló éppúgy kerülhet nehéz helyzetbe, például az iskolabezárások kapcsán, vagy ha karanténba kerül. Az ő számukra is vannak megoldási lehetőségek, hogyan vészeljék át ezt a helyzetet.

Fizetés nélküli szabadság

A munkavállaló kérhet fizetés nélküli szabadságot a munkáltatótól, megállapodhatnak ebben az opcióban.

Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól

A munka törvénykönyve 55.§ 1. j) pontja értelmében

„A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára.”

Kérdéses, hogy ez a helyzet egyértelműen elháríthatatlan oknak minősül-e, az iskolabezárásokat tekintve, minden esetre, ha ez alapján van távol a munkavállaló, részére munkabér vagy bármilyen anyagi kompenzáció nem jár. A munkáltató és a munkavállaló megállapodhatnak abban, hogy esetleg fizet erre az időszakra valamennyit a munkáltató, de erre a törvény nem kötelezi.

Táppénz

A társadalombiztosítási szabályok szerint amennyiben a munkavállaló járványügyi zárlat miatt nem tud a munkahelyén megjelenni, és más munkahelyen, vagy munkakörben nem foglalkoztatható, úgy a munkavállaló keresőképtelennek tekintendő és táppénzre jogosult. Ez független attól, hogy valójában beteg-e a munkavállaló, vagy sem.

Végezetül ismét azt kérem, gondolkodjunk, működjünk együtt, keressük a mindkét félnek legjobb megoldást, hogy mindenki sérülések nélkül vészelje át a koronavírus adta helyzetet.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük