A 2012. évi I törvény egyes paragrafusai mostanában nagyon terítéken vannak. Olyan szabályokkal kapcsolatos kérdések kerülnek elő, mint az állásidő vagy a különös méltánylást igénylő ok. A jelen helyzetben érdemes őket megvizsgálni, értelmezni.
Az állásidő
146. § (1) A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) – az elháríthatatlan külső okot kivéve – alapbér illeti meg.
Így szól a törvény szövege.
Mit jelent ez a rendelkezés a gyakorlatban? Ha a munkáltató valamilyen okból kifolyólag nem tudja foglalkoztatni a munkavállalóját a beosztás szerinti munkaidejében, megteheti, cserébe az állásidő szabályai szerint köteles fizetni neki. DE! Nagyon fontos kulcskifejezés az állásidő értelmezésekor, az elháríthatatlan külső ok fogalma.
Jelen helyzetre vonatkoztatva elháríthatatlan külső ok, ha a jogszabály rendelkezése alapján be kell zárni egy céget, le kell állítani a munkát. Minden adott lenne a munka folytatásához, de jogszabály tiltja, tehát nem folytatható a tevékenység. Ebben az esetben nincs választási lehetőség, vagyis megállja helyét, hogy elháríthatatlan külső okra hivatkozva a munkáltató nem fizet a munkavállalónak állásidőre járó munkabért. Jogviszonyát fenntartja, de fizetési kötelezettsége nincs.
Mi a helyzet a koronavírus kapcsán felmerülő többi szituációval? Nem érkezik alapanyag, nem tud folyni a termelés, mert elzárják a beérkezés útját? Ez már egy jelentősen bonyolultabb kérdés, és úgy vélem, itt nem tudunk tényekre alapozni. Nincsenek példák előttünk. Azt gondolom, ezt a kérdést a jövő foga megválaszolni, amikor perek kezdődnek a nemfizetés jogossága miatt.
Munkáltatóként érdemes nagyon átgondolni, hogy milyen szituációra alkalmazzuk az elháríthatatlan külső okra való hivatkozás kitételt az állásidő kapcsán. Jól át kell gondolni és tényleg csak akkor alkalmazni, ha igazoltnak véljük az elháríthatatlan külső okot.
A különös méltánylást igénylő ok
55. § (1) A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól …..j) a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára.
Így rendelkezik a jogszabály. Ez a megoldás leginkább az iskolabezárások kapcsán vetődik fel manapság. Mit tehet a munkavállaló, ha nincs, aki vigyázzon a gyermekére, mert bezárták az iskolát, óvodát, bölcsődét? Persze több lehetőség is van, szabadság, home office munkavégzés (amit most a jogszabály is megengedően szabályoz)fizetés nélküli szabadság kérése.
Ez a szabály egyrészt abban az esetben jöhet jól a munkavállalónak, ha a munkáltató minden ellenére sem hajlandó bármilyen engedményt tenni a munkavállaló irányába. Erre a szabályra hivatkozással a munkavállaló jogszerűen lehet távol munkahelyétől.
Másrészt abban az esetben is alkalmazható, ha a munkáltató hajlandó ezért a távollétért még fizetni is, mivel a jogszabály értelmében ugyan nem jár semmilyen kifizetés erre az időtartamra, de ha a munkáltató megteheti és szeretné a munkavállalóját megtartani, nincs akadálya, hogy megállapodjanak egy kompenzációban.
Valószínűleg ebben az esetben is fognak perek indulni, mert lesz esetleg olyan munkáltató, aki nem véli különös méltánylást igénylő oknak az iskolabezárást.
Mindkét esetben fontos, hogy a munkáltató és a munkavállaló próbáljon meg minél inkább együttműködni, egymást támogatni ebben a nehéz helyzetben. Próbáljanak meg közösen olyan megoldást találni, ami mindkét félnek elfogadható, vállalható.
Ha segítséget szeretne cégének munkajogi területen, keressen elérhetőségeimen!