A munkaidőkeret szabályai

A munkaidőkeret lényege, hogy teret ad a munkáltatónak, hogy a munkaidő beosztását egy előre meghatározott időtartamban, rugalmasan oszthatja be. Ezzel tervezhető az optimális munkaidő beosztás és a szabályok betartásával elkerülhető a rendkívüli munkavégzés.

Ebben az írásban a munkaidőkeret legfontosabb szabályait gyűjtöttem össze a 2012.évi I. törvény, a Munka Törvénykönyve rendelkezései alapján.

A munkaidőkeret tartama

  • A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni, helyben szokásos módon.        

    A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét. A munkaidőkeret tartama a megszakítás nélküli, a több műszakos, valamint az idényjellegű tevékenység keretében és a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló esetében legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét is lehet. Ha objektív, műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, a munkaidőkeret tartama a kollektív szerződés rendelkezése szerint legfeljebb 36 hónap lehet.

Munkaidő beosztás szabályai

A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg.

A munkaidő munkaidőkeret alkalmazása esetén egyenlőtlenül osztható be.
Mit jelent az egyenlőtlen a munkaidő-beosztás:     
ha a munkáltató

  1. a munkaidőt a napi munkaidőtől (vagyis napi egyenlően 8 órás munkaidőtől eltér, tehát lehet egyik nap 4, másnap 12 órát dolgoztat) eltérően osztja be, és/vagy
  2. a heti pihenőnapot nem heti két napra osztja be (egyik héten csak egyet, másik héten hármat).
  3. A munkaidőkeret tartama alatt a teljesítendő munkaidőt az általános munkarend alapul vételével kell meghatározni (tehát, ha 22 nap van egy hónapban, ennyi munkanappal számolunk, ha 21, akkor annyival). A munkanapra eső munkaszüneti napokat ki kell hagyni, vagyis ugyanúgy munkaszüneti napnak számít, munkaszüneti napi elszámolással.
  4. A munkaidő-beosztást legalább egy hétre meg kell adni, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával korábban írásban közli. Közlés hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.
  5. A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást, ha gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmény merül fel, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább kilencvenhat órával korábban módosíthatja. Ha ezen időtartamon belül módosítja a beosztást a munkáltató, rendkívüli munkavégzésnek minősül. A munkáltató a közölt munkaidő-beosztást a munkavállaló írásbeli kérésére is módosíthatja.
  6. Munkaszüneti napra nem lehet beosztani rendes munkaidőt. ha ezeken a napokon dolgozik a munkavállaló, az mindenképpen rendkívüli munkavégzésnek minősül. Munkaszüneti nap: január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25-26. és hó végén ki kell fizetni.

Napi, heti munkaidő

  1. A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje – a részmunkaidőt kivéve – négy óránál rövidebb nem lehet.
  2. A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb tizenkét óra,
  3. A heti munkaidő nem haladhatja meg a 48 órát, de egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a beosztás szerinti heti munkaidő tartamát a munkaidőkeret egész tartamában átlagban kell figyelembe venni (vagyis előfordulhat, hogy egyik héten csak 20, másik héten pl 60 órát dolgozik valaki).

Pihenőnapra vonatkozó szabályok

A munkaidőkeret időtartamában átlag heti két pihenőnapot (heti pihenőnap), vagy 48 óra pihenőidőt kell beosztani. A heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók, vagyis összevonhatók, illetve el lehet térni az alapvető szabályozástól, az alábbiak figyelembevételével:

  • Hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani és legalább egy pihenőnapnak minden hónapban vasárnapra kell esnie. Egyenlőtlen munkaidő beosztás esetén a megszakítás nélküli, a több műszakos és az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló számára havonta legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani.
  • A heti pihenőnapot legkésőbb a munkaidőkeret végéig kell kiadni

A munkaidőkeretben történő munkavégzés elszámolása

  • A munkaidőkeret lejártakor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend és a napi munkaidő, valamint a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni, vagyis meg kell nézni, nem dolgozott-e többet, mint a kötelező óraszám. Ilyenkor történik a munkaidőkereten végzett rendkívüli munkavégzés elszámolása.
  • Ha a munkaidőkeret közben merül fel rendkívüli munkavégzés, például, ha a jogszabály által definiált 96 órán belül módosítja a munkáltató a munkaidő beosztást, azt nem a munkaidőkeret végén, ha nem a hó végi elszámolással együtt kell elszámolni a munkavállaló számára.
  • A felmerülő bérpótlékokat szintén a hó végén kell elszámolni

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük